euDIÁKOK Diákmunka     1137 Budapest, Katona József utca 15. Adatkezelési szabályzat
Diákmunka twister Diákmunka facebook Diákmunka g+ Diákmunka in Diákmunka rss

Hírek

"Egyszercsak ott találtam magam, hogy már a nevem mögé biggyesztik, hogy író" - Interjú Kemény Zsófival

Kemény Zsófi huszonnégy éves író, és slammer. Kreatív, szókimondó és különleges világlátásával hamar felhívta magára a figyelmet a művész szférában. 17 éves kora óra slammel, első könyve pedig 2015-ben jelent meg.

Honnan tudtad, hogy író szeretnél lenni?

Nem volt olyan, hogy ez így megfogalmazódott volna bennem, hogy „író szeretnék lenni”. Csak alakultak a dolgok. Amikor megtanultam írni, elkezdtem az iskolai feladatokon kívül is füzeteket megtölteni mindenféle írásokkal: történetekkel, versekkel. Aztán egyre több ilyen füzetem lett, és lassan azt vettem észre, hogy egyre-másra jönnek a feladatok, amikre írni kell valamit. És egyszer csak ott találtam magam, hogy már a nevem mögé biggyesztik, hogy író.

Mit tettél azért, hogy ezt elérd?

Dolgoztam, elég sokat. Azt mondják, hogy ahhoz, hogy valamiben „profi” legyél, legalább 10.000 órát el kell töltened annak a dolognak a gyakorlásával. Hát ezen én rég túlvagyok. Mivel huszonnégy éves vagyok, ez napi minimum 3 óra munkát jelent.

Hogyan ismerkedtél meg a slam poetry-val?

Elmentem a József Attila Kör szigligeti írótáborába, mert akkoriban (17 éves koromban) már verseket írtam és publikáltam, és ott igazi költők-írók tartottak vers-, próza-, esszé- és slam-szemináriumokat. Závada Péter és Simon Márton tartották a slamről szólót, és mivel érdekelt a műfaj, hozzájuk ültem be. Ez a tábor augusztusban volt, szeptember elején ők neveztek be az első havi slam-versenyre, októberben pedig elindulhattam az első Országos Slam Poetry Bajnokságon.

A nők még mindig kisebb számban slammelnek, mint a férfiak. Mit gondolsz erről? Mi tartja őket vissza?

Ez szerencsére lassan csak a múlt, már nagyon sok lány is kiáll a slam-színpadra. Eredetileg talán az tartotta vissza őket, hogy a műfaj maga a rap-ből és a standup-comedyből van összeötvözve, amik önmagukban elég fiús műfajok.

Ha visszanézel a fiatalabb, iskolás korodra, milyennek látod magad? Változtatnál bármin is?

Introvertált, ún. művészlélek, kamasz voltam, mármint ez utóbbit bélyegként viseltem. Ha változtathatnék valamin, az az önbizalmam lenne, megpróbálnám nem irigyelni olyan veszettül az évfolyam menő lányait, akik csak annyival voltak különbek nálunk, hogy elhitték magukról, hogy azok.

Dolgoztál iskola mellett?

Nem, és folyamatosan. Nem végeztem soha semmilyen más munkát, mint ami az írással kapcsolatos. Tizenhét évesen kerültem be a slam poetry művelőinek abba a nagyon szűk csoportjába, akik járták az országot (sőt, esetenként a határon túlra is eljutottunk), és gyakran gázsit is kaptak a fellépésekért. Ez hozott egy olyan népszerűséget, ami miatt megtaláltak reklámokkal, könyvszerződésekkel stb., vagyis úgy kerestem pénzt, hogy csak azt csináltam, amit amúgy is boldogan csináltam volna. És ez azóta is így van.

Mit gondolsz arról, ha valaki diákként dolgozik?

Tisztelem érte, ugyanakkor azt gondolom, hogy mindig fel kell tenni magának az ár/érték kérést. Szóval hogy megéri-e az a pénz azt az időt, amit a tanulástól elvesz. Mert azért, hogy legyen mit elszórakozni a hétvégén, vagy hogy meg tudjam venni a harmadik pár csizmát is, nem érdemes kockára tenni a jó eredményeket, vagyis a jövőt.

Hogyan látod a mostani fiatalokat? Szerinted hogyan érdemes szólni hozzájuk?

Ha a tizenévesekre gondolsz, akiket én látok, azokkal általában slam-rendezvényeken vagy könyvtárakban, iskolában találkozom. Ők csodálatos, érdeklődő, gondolkodó, alkotó emberek, akik előtt rengeteg lehetőség és öröm áll. De sajnos tudom, hogy nagyon sok olyan fiatal is van, akik előtt ezek a lehetőségek nem állnak nyitva. Őket kellene megtalálnunk, és valahogy megszólítanunk, de egyelőre keressük ennek a lehetőségeit. Remélem, hogy a slam poetry is egy ezek közül a lehetőségek közül.

Mit tudsz javasolni annak, aki író vagy slammer szeretne lenni? Hogy tud elindulni a pályán?

Aki író szeretne lenni, annak rengeteget kell olvasni, aztán meg kell írni a műveket, és elküldeni a verseket/novellákat a legközelebbi irodalmi folyóiratnak, ahol avatott szerkesztők eldöntik, hogy publikálható-e, és ha látják a művekben a lehetőséget, tanácsokkal is szívesen segítenek. Aki slammer szeretne lenni, annak rengeteget kell olvasni és slameket hallgatni (nézni a Youtube-on), aztán meg kell írni a szövegeket, aztán pedig jelentkezni a legközelebbi slamversenyre. És nem adni fel az első (esetleges) kudarc után. Na jó, az első tíz után.

Miket olvasol mostanában?

Verseket, regényeket és drámákat. Lehetőleg kortársakat és sokat.

Milyen jövőbeli terveid vannak?

Épp egy regényen dolgozom, az a címe, hogy Az aranykor fénykora, plusz írok egy musicalt a klímaszorongásról, aminek még csak munkacíme van (az, hogy Nekrofil hullák), írom a diplomafilmemet a Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakára, és színpadra alkalmazom Racine Phaedrá-ját a Katona József Színháznak. Elsődleges tervem tehát a túlélés.

Cégcsoportunk tagjai

Bemutatkozik az euCSOPORT Munkaerő-kölcsönzés, munkaerő-közvetítés Weboldalkészítés, SEO Európai Uniós Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Alapítvány Call-center Nyugdíjas Szövetkezet
SOS Gyermekfalvak pártfogó 2018

Közösség

Kapcsolat

H-1137 Budapest, Katona József u. 15.

06 1 225 1533

ugyfelszolgalat@eucsoport.hu

Nyitva tartás

Személyesen Telefonon
H 10:00 - 17:00 10:00 - 17:00
K - P 09:00 - 17:00 09:00 - 17:00
Szo - Vas - - - - Zárva - - - -